A szélturbina általános zajszintje arányos a lapátsebesség hatodik hatványával. Az elemzés azt mutatja, hogy a zajforrás lényegében dipólszerű. Továbbá arra lehet következtetni, hogy a zajt a lapátok által a turbinán átáramló levegőre kifejtett lüktető erők okozzák. Két diszkrét-frekvenciás zajforrás jöhet szóba: az egyik a propeller-szerű zaj, amelyet a mozgó rotorlapátok nyomásmezeje okoz, a másik pedig az aerodinamikai interferencia okozta lapátok lüktető zaja. A mozgó és álló lapátok közötti távolság az interferenciazaj jelentős tényezője.
Ha ez a távolság kicsi, akkor a potenciális áramlásban és ébrenlétben bekövetkező változások hatással lesznek, és a lapátok hanggátként is működhetnek, felerősítve a szomszédos lapátsorokon lévő emelőpulzációk által keltett hangsugárzást. Ez a hatás az emelőpulzációkhoz kapcsolódó hanghullám hullámhosszának és az akadályként működő lapát méretének arányától függ. Abban a frekvenciatartományban, ahol ez az arány 2-nél nagyobb, a sugárzási intenzitás e hatás által okozott változása a legjelentősebb. Ezért ez a hatás erősebb lesz, ha egy zajos lapátnak ugyanannyi lapátja van felfelé és lefelé, és e két sorban mindegyik lapát egyidejűleg találkozik egy forgórészlapáttal, ami hanggátat képez a zajforrás mindkét oldalán.
A mozgó és álló lapátok közötti távolság növekedésével a potenciális áramlási interferencia hatásának csökkenése sokkal gyorsabb, mint a ébrenléti sebességváltozások hatásának csökkenése, és a távolság növekedésével csökken a lapátok hanggátként való hatása is. Ezért legalább három paraméter befolyásolja az interferenciazaj nagyságát: a sebességmező hullámformájának lapát alakja (azaz a lapátterhelés), a pengesorok távolsága és a lapátok, mint hangforrás sugárzó területe. Nagyon kis távolság két akusztikus hatást eredményezhet. Ha a mozgó lapáton az álló lapát interferenciamező által létrehozott erőpulzáció a mozgó pengét hangforrássá teszi, akkor az álló lapát hanggátként működik.
